2010. október 5.

2010. október 5.
"A VÉLEMÉNY SZABAD. A TENNI AKARÁS PARANCS. A SZÜLŐFÖLD SZENT."

2013. március 21., csütörtök

A kanizsai park - grafikám - És ami miatt lett

Annyit, de annyit beszélnek mostanában a magyarkanizsai parkról, közkedveltebb nevén a Népkertről. Féltik, siratják, petíciót kezdeményeztek miatta. 
Lementem, szétnéztem. Hátha akad valaki, akivel megoszthatom az ezzel kapcsolatos gondolataimat.
Senki.
Élő embernek, mozgásnak nyoma se. Pedig az idő tavasziasan szép volt, amonnét pacsirtaszót hozott a szél.
Leültem egy padra és vártam. A gyógyfürdő régi részlegéből egy köpenyes munkás jelent meg, áttolt előttem egy krómozott kocsit - gondolom a szennyes ágyneműt vihette a mosásba.
Aztán egy járókeretes nénit láttam, leült srégan által nekem, a játszótér  mellé, oda ahol a hinták árválkodtak. Unalmamban vázlatolni kezdtem, múljon az idő. Hátha látok turistákat, természetet imádó kanizsaiakat, harcos környezetvédőket, vagy bárkit, akit annyira aggaszt a Népkert sorsa.
Kérdezik, jött-e valaki?
Nem.
Miután befejeztem a rajzot átkarikáztam a strandhoz. Láss csodát: a Tisza-menti töltés sétányán legalább félszáz embert, párt, időset és fiatalt, kutyasétáltatót és biciklist számoltam össze.
Közöttük volt egy arc, egy ismerős hölgy is, aki a minap még drámai hangú fölhívásban agitált a park kivágásra ítélt cserjéi miatt.
A nap sütött rendesen és közben el se pirult.

Népkerti részlet
grafit
30 x 21 cm

Nincsenek megjegyzések: