2010. október 5.

2010. október 5.
"A VÉLEMÉNY SZABAD. A TENNI AKARÁS PARANCS. A SZÜLŐFÖLD SZENT."

2014. január 29., szerda

Pósa Károly: Hóvége



1.

Kár,
Hogy itt az idő.
Elérkezett.
Takard be a szemed,
És képzelheted,
Hogy oldalog elfele
Dolga végzetével,
Kinek
Se siratója
Se tolószéke.
Rajta fehér prémkabát,
Megy szótlanul,
Szűkülő szemmel,
Vakon botorkál,
A vissza se néző
Janus-arcú
Január.

2.

E holdhónap:
Oltalom nélküli vándor.
Egy elcsapott pap.
Jegenye csupasz ága
Hint búcsúcsókot neki,
Jó néhányszor.
S míg bandukol, a zsebében
A dohánypor,
Meg a kenyérmorzsa se friss.
Madár se látta.
Régi, túl régi,
Hó elejei, pénteki.
Ahogy távolodik,
A Járás föntről beszakadt
Ónkupoláján
Egy hideg szempár kíséri.
Jégcsap a pofáján.
Tél úrfi flegmán,
Néz lefelé.
És a róna
Nyitott termein
Még hallani
A dér-kócsagok,
Fehér szárnycsapását.
A tollas égi ladikok
A szilánkosra
Fagyott lékben.
Peremén tovatűnő
Álmokban
Fogant látomások. 
Pannon tengerfenéken,
Képlékeny emlékek.



 3.

A csöndnek most
Súlytalan a magánya.
Didergő
Leve hűl,
S göröngyökké
Merevül.
Fakuló
Kék Körösztnél
Seregnyi kánya.
Mária gipsz-szemén
Az üveg-tócsa
Könnye
Csak gyülemlik,
Egyre gyűl.

4.

A Semmi kanális jegén
Lenne jó
Pejkóval húzott szánkón
Hajtani át!
Bortól sikongó,
Vágyaktól gőzölgő éjszakán.
De csak ritkán
Ilyen hókán foltozott ez a
Pusztai január -
Bácskai hermelinpalást.
Itt nincsen se ruhás,
Se ruhátlan király.
Inkább
Falak omlanak a szélben.
Vakolat hull. Ez a jeladás.
Kitérdepelt nadrág.
Nem a január végi havazás
A hermelinpalást.
Az csak egy utalás.
Az igazi számadás,
A kegyelmi hatás.
A falun, a mezőn
Vagy kint 
A körbezárt tanyán.
A hóesésbe mondott
Miatyánk.

5.

Élni kell
Hát a varázst.
Kinyitni a szemet,
Hallani a vad, zilált
Fagyra komponált fesztivált.
Úgyis érteni
A köd-felhőből kiszitált
Varjú jajgatást.
Kár.
Vagy mégsem kár.
Magyarkanizsa, 2014. január 29.



Nincsenek megjegyzések: